FEJLESZTÉSI PROGRAMOK
KOHÉZIÓS ALAP
A Kohéziós Alap létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett. A Kohéziós Alap egy olyan strukturális pénzügyi eszköz, amelynek legfőbb célja az egyes régiók közötti különbségek csökkentése a társadalmi és gazdasági kohézió erősítésével. Támogatási területei: környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális projektek.
A Kohéziós Alap a legszegényebb EU tagállamok számára 1994 óta érhető el. Magyarország az uniós csatlakozás időpontjától, 2004. május 1-től jogosult az Alap pénzeszközeinek felhasználására. A támogatás feltételhez kötött, és felfüggeszthető, amennyiben a tagállam a vállalt konvergencia-programnak nem tud eleget tenni, például azzal, hogy túlzott állami deficittel rendelkezik.
Az EU közlekedés politikájának fő céljai - amelyek a Kohéziós Alap pályázatainak értékelésekor is a legfontosabb elbírálási szempontokat jelentik - a következők:
- a távolsági közlekedés és szállítás súlypontját a közutakról áthelyezni a vasútra;
- a helyi közlekedés súlypontját a magánautókról a tömegközlekedési eszközökre;
- légi kikötők fejlesztése;
- a közlekedési hálózatok hatékonyságának, gyorsaságának növelése.
A támogatás mértéke nem haladhatja meg az állami vagy egyenértékű kiadás 85 százalékát, ami a korábbi ISPA támogatási arányszámánál magasabb értéket jelent. Az Előcsatlakozási Programhoz képest növekedett a projekt minimális mértékére vonatkozó szabály is. Míg az ISPA esetében ez a mérték 5 millió euró volt, a Kohéziós Alapnál ez a szám 10 millió euró.
A jelenleg folyamatban lévő projektek közül 13 vasúti és 5 közúti fejlesztés tartozik a Kohéziós Alaphoz. Közreműködő Szervezetként valamennyit a KIKSZ felügyeli.
További információkért kérjük, látogasson el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjára!