FEJLESZTÉSI PROGRAMOK
SCHENGEN ALAP
A tagországok közötti határok fokozatos lebontását, a belső határellenőrzés megszüntetését és annak áthelyezését a külső határvonalakra a Schengeni Egyezmény (1985) tartalmazza. Az erről szóló Végrehajtási Egyezmény (1990) hatálybalépésének időpontját többször módosították, végül 1995 májusában lépett életbe.
A schengeni felkészülést az Európai Unió több forrásból is támogatja, amelyek közül hazánk számára is a legjelentősebb pénzügyi támogatás a hároméves időtartamra kiterjedő (2004-2006) Schengen Alap.
A schengeni térséghez való csatlakozás érdekében az Európai Unió a Csatlakozási Szerződés 35. cikkével hozta létre a Schengen Alapot, mely összesen több mint 165 millió euró pénzügyi támogatással járul hozzá Magyarország teljes körű tagságához. A források lekötésére a 2004. május 1. és 2006. december 31. közötti időszak állt rendelkezésre.
Magyarország 2003 tavaszán kezdte meg a felkészülést a Schengen Alap forrásaira.
2004-re elkészült az úgynevezett Indikatív Program, amelynek elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, mint Felelős Hatóság - feladata volt. Az Indikatív Program rögzíti a Schengen Alap hazai intézményrendszerét, illetve a Schengen Alapból a három év alatt megvalósítani tervezett magyar fejlesztési célkitűzéseket, feladatokat és azok várható költségeit.
A Schengen Alap forrásaiból megvalósuló fejlesztéseket összefoglaló Indikatív Program négy célkitűzést határoz meg, amelyek számos intézkedésen keresztül valósulnak meg.
A KIKSZ szempontjából fontos nevesíteni az első célkitűzést, amely a külső határok őrizetével kapcsolatos fejlesztéseket tartalmazza. Ennek keretében számos szárazföldi, illetve vízi és vasúti határátkelőhely, határrendészeti kirendeltség fejlesztése folyik.
További információkért kérjük, látogasson el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjára!