KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

A közös közlekedéspolitika legfőbb feladata a fenntartható mobilitás megteremtése. Az Unió a gazdasági és szociális harmonizációval válhat valóban egységessé, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a közlekedési szektor nyújtotta szolgáltatások az EU egész területén, így a kevésbé fejlett régiókban is, hozzáférhetők legyenek.

A vasútfejlesztések révén rövidül az utazási idő, ami megkönnyíti az üzletkötést, közelebb hozza az embereket egymáshoz, és szélesebb rétegek számára teszi lehetővé távoli területek felkeresését. Az összeurópai vasúthálózat kiépítése európai viszonylatban is segít az egyes régiók együttműködésének elmélyítésében, ezért az európai integrációs törekvések egyik kulcsfontosságú eszköze.

A közös európai közlekedéspolitika célja az elkülönült nemzeti vasutak integrációjának elősegítése; több nemzeti vasúti rendszerből egy európai rendszer létrehozása.

Az 1957-es Római Szerződés szoros közlekedéspolitikai együttműködést sürgetett, mivel az áruk és személyek szabad mozgásának érvényesülése szempontjából alapvető fontosságú politikáról van szó.

A Maastrichti Szerződésben jegyezték le először a transzeurópai közlekedési-, energia- és távközlési hálózatok kiépítésének programját. A TEN célja a tagországok hálózatainak összekapcsolása, hogy a szolgáltatások olcsóbbá és biztonságosabbá váljanak.

A TEN 10 összeurópai közlekedési folyosót foglal magába, ezek közül 4 halad át Magyarországon:

IV. folyosó:	Berlin/Nürnberg-Prága-Pozsony/Bécs-Budapest-Konstanca/ Szaloniki/Isztambul
V. folyosó:	Velence-Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lvov és ennek egyik ágaként az V/C. Plocse-Szarajevó-Eszék-Budapest>
VII. folyosó:	Duna
X. folyosó:	X/B. ágaként Budapest-Újvidék-Belgrád

Páneurópai hálózat alatt az unión kívüli országokat érintő közlekedési hálózatokat értjük, melyek az Európai Unió, a Balkán és egyes szovjet utódállamok területén futnak. Magyarország EU-csatlakozása előtt a hazai közlekedési folyosók is ehhez a hálózathoz tartoztak, csatlakozásunk után váltak csak a transzeurópai hálózat részévé.

Egy célzott vasútfejlesztési program eredményesen növelheti a vasúti áruszállítás mennyiségét, ami az egyébként is túlterhelt és költséges közúti áruszállítást jelentős tehertől mentesítené.

A fejlesztések másik kiemelkedő célja, hogy a vasúti közlekedés környezetbaráttá váljon.

A beruházás célja éppen a környezetszennyezés mérséklése. A globális felmelegedés egyik fő indikátora a CO2, melynek kibocsátását 2020-ig 20%-kal kell csökkenteni. Ez csak a vasút kiemelkedő szerepvállalásával érhető el. A közlekedés jelentős mennyiségű energiát fogyaszt: az összes olaj 60%-át a közúti közlekedés használja fel. A vasút 75%-ban villamos energiát, 25%-ban fosszilis tüzelőanyagokat használ, tehát lényegesen kevésbé szennyezi környezetünket.

Az európai uniós pénzügyi támogatásokra támaszkodó fejlesztések nemcsak kényelmesebbé, biztonságosabbá és gyorsabbá teszik a közlekedést, de hozzájárulnak versenyképességünk javulásához és a foglalkoztatottság növekedéséhez is.
Magyarország földrajzi fekvése gazdasági szempontból rendkívül kedvező. Hazánk a gyors ütemben fejlődő kelet-európai gazdaságok számára az egyik legfontosabb tranzitország: több Kelet- és Nyugat-Európát összekötő közlekedési folyosó is áthalad rajta. Ha területi adottságaink felelős fejlesztéspolitikával találkoznak, Magyarország a térség logisztikai központjává léphet elő.

Magyarországon a lehetőségek kiaknázásához pótolni kell a gyorsforgalmi úthálózat hiányosságait, korszerűsíteni kell a vasúthálózatot, bővíteni kell a közutak és vasutak helyenként szűkös kapacitását, növelni kell ezek teherbíró–képességét, valamint folytatni kell a nagyvárosi közösségi közlekedés fejlesztését is.

A magyarországi vasúthálózat vonalsűrűsége lényegesen magasabb, mint a közel azonos népsűrűségű Franciaországban. Az elöregedett járműpark, a pályatestek rossz állapota, valamint a villamosított pályaszakaszok alacsony száma miatt a vasút mégis versenyképtelen a közúttal szemben.
A magyar vasúthálózat villamosítottsága nagyságrendileg 35%, ez messze elmarad az 55%-os uniós átlagtól.

Az EU legtöbb országában a vasútvonalak több mint fele többirányú, míg Magyarország hálózatában rengeteg az egyvágányú vonal. Emiatt az európai uniós fejlesztési tervek hazánkban nem új vonalak megnyitására, hanem a már meglévők bővítésére fókuszálnak.

Magyarországon a közlekedés és szállítás a GDP 6%-át állítja elő. A közlekedési hálózatok építését és a járműgyártást is figyelembe véve minden 10. munkahely a közlekedéssel kapcsolatos. A közlekedési infrastruktúra értéke az ország nemzeti vagyonának mintegy ötöde.

Közlekedésfejlesztésre összesen a 2007-2013-as időszakban közel 1700 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezen belül a Közlekedésfejlesztési Operatív Program 2. prioritásában, vasútfejlesztésre közel 600 milliárd forint.

A Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) magyar és Uniós közlekedéspolitikai stratégián alapuló fejlesztési terv.

A KÖZOP kiemelt feladatának tekinti, hogy a gazdaságilag és műszakilag indokolt projektek az ország versenyképességének és a társadalom kohéziójának növelését segítsék, jobb struktúrájú és minőségű, biztonságosabb, intelligensebb és a környezetet jobban kímélő közlekedési rendszert eredményezzenek, így járulva hozzá a regionális felzárkózáshoz.

A fejlesztéseket 2008 januárjától a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. mint fejlesztési közreműködő végzi. A NIF felelős a vasúti pályahálózat létesítéséért, fejlesztéséért és felújításáért, de nem minősül a pályahálózat működtetőjének.

Ezeket a beruházásokat a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. koordinálja. A KIKSZ felel a vasútfejlesztési projektek EU konform előkészítéséért és megvalósításáért is.

A KIKSZ a nagyobb összegű, kiemelt közlekedésfejlesztési projekteket kontrollálja, értékeli a pályázatokat, előkészíti azok megvalósítását. A KIKSZ feladatai közé tartozik a megvalósítás nyomon követése és a naprakész pénzügyi adatok informatikai rendszerekbe történő rögzítése is. A KIKSZ az egyes beruházások és az azok összességét kitevő ún. operatív programok előrehaladásáról a hatóságokat és a közvéleményt folyamatosan tájékoztatja.

A vonalszakaszok átépítése (kétvágányúvá alakítása, villamosítása) és a megállóhelyek felújítása mellett új elektromos motorvonatok is forgalomba állnak. A fejlesztések során a felsővezeték-rendszer, a távközlő hálózat és a biztosító berendezések is megújulnak.